| Kutyák ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletérol
Kutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendo energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és aminosavak kellenek, hanem megfelelonek kell lennie az ásványianyag-, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is.
A legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt. A vitaminok közül lényeges zsírban oldódó vitaminok az A-, a D-, az E- és a K-vitaminok, a vízoldékonyak közül a B-vitaminok és egyéb vízoldékony vitaminféleségek.
A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közremuködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek. A diéták összetételében általában az 1,2-1,4:1 kalcium-foszfor arány a legkedvezobb.
A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly (vízháztartás) fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elo, mert a táplálékok széles körében van jelen.
A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fo elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium-klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínutlen. Esetleg a gyakran fürösztött vagy úszó kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a borön át leadott elektrolitveszteség. A fölösleges nátriumfelvétel kapcsán magas vérnyomáshoz kapcsolódó káros hatásokat figyeltek meg.
A magnézium a szervezet laza kötoszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális muködése a kalcium és a magnézium közötti megfelelo egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka.
A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének (hemoglobin és mioglobin), amelyek dönto szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevo enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár.
A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bedlington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál ismeretes egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elo és a hajlam örökletesnek tunik.
A mangán számos fém-enzim-rendszert aktivál a szervezetben és ily módon számos reakcióban vesz részt. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcsere zavara jellemzi.
A cink funkciói fontosak az enzimmuködéssel és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben. A cinkhiány jelei a növekedés lelassulása, az étvágytalanság, a hereelfajulás, a lesoványodás és a borelváltozások megjelenése. Már enyhe hiánya is föltunik azáltal, hogy a bor vagy a szor állapotának romlása folytán rontja az állat megjelenését. A bormegvastagodások és a szorhullás foleg a testnyílások táján, az orrháton és a szemek körül jellegzetes.
A jód ismert funkciója a pajzsmirigy-hormonok termelésében való részvétel. A fokozott pajzsmirigy-muködés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedo mirigy megnagyobbodik és földuzzad, ily módon létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, a jódhiány fo jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bor és a szorzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódadagok károsítják a pajzsmirigy-hormonok szintézisét és jód-myxödémát vagy golyvát hozhatnak létre.
A szelén enzimek összetevoje. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a nagy bevitt adagjai eresen toxikusak.
A kobalt a B12-vitamin egyik alkotórésze. A kobaltnak csak akkor van táplálási értéke, ha azt B12-vitamin formájában veszi fel a kutya, ugyanis nem képes kobaltból B12-vitamint szintetizálni. Elégséges vitaminellátás esetén nincs szüksége további kobaltra.
A króm a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet.
A fluor fontos a fogak és a csontok fejlodéséhez, valamint a szaporodásban.
A nikkel a sejtmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen.
A molibdén több enzim alkotórésze, szerepet játszik a húgysav anyagcseréjében.
A szilícium funkciója a csontvázfejlodés biztosítása, a kötoszövet képzodése és fenntartása.
A vanádium szerepel a növekedésben, a szaporodásban és a zsír-anyagcserében.
Az arzén a növekedésben és a vérképzésben fontos.
Az A-vitamin (retinol) legjobban ismert funkciója a látás élettani funkcióiban nyilvánul meg. Az A-vitamin számos egyéb élettani funkcióban is részt vesz, a hámsejtek normális szaporodásának biztosításában, a fogak és a csontok fejlodésében. A-vitamint a kutya képes béta-karotinból (ami számos zöldség- és gyümölcsféle sárga és vörös festékanyaga) képezni. Az A-vitamin hiánya okozza a szemgolyó kiszáradását, ataxiát, a kötohártya gyulladását, a szaruhártya homályát és kifekélyesedését, borelváltozásokat és a hámrétegek (hörgok, légutak, nyálmirigyek, ondóvezetok) rendellenességeit, csontképzési- és idegrendszeri zavarokat, valamint különféle kórokozók iránti fokozott érzékenységet. Az A-vitamin fölöslege csontbetegségeket, fogínygyulladást és végül a fogak elvesztését okozza.
A D-vitamin (kalciferol) legfontosabb funkciója, hogy a vérplazma kalcium- és foszforszintjét a csont normális mineralizálódásához szükséges értékre emelje. Szerepet játszik a kalcium fölszívódásában, jelenléte dönto jelentoségu a csontok növekedése és fejlodése során, azaz fiatal állatokban hiánya angolkórt okoz .A csont surusége csökken, a csöves csontok meghajolhatnak, a csontvégeken a kiszélesedés és a szabálytalan szerkezet a feltuno. Kutyák képesek a napfény ultraibolya-sugarai segítségével a borükben jelenlévo lipidvegyületekbol D3-vitamint képezni és ezért kifejlett korban csupán kis mennyiségben igényelnek a táplálékban felveheto D3-vitamint. A D-vitamin fölösleges adagjai is károsan hatnak a kutyákra, a laza kötoszövetek, tüdok, vesék és gyomor nagyfokú elmeszesedését idézik elo. Elofordulhat a fogak és az állkapcsok torzulása is, a különösen nagy adagok fölvétele az állat elhullását okozhatja.
E-vitaminnak (tokoferol) fontos szerepe van a sejtmembránok stabilitásának fenntartásában. E-vitamin hiányának következménye lehet a vázizmok sorvadása, a herék csírahámjának elfajulása, a magzat fejlodésének zavarai és az immunválasz károsodása.
A K-vitaminok (fillokinon, menakinon és menadion) a véralvadásban játszanak szerepet. Az egészséges állatokban a K-vitamin hiánya igen ritka, ugyanis a kutyák a baktériumok által végzett bélbeli szintézise útján biztosítják napi adagjukat.
A B-vitamin (aneurin, tiamin) koenzim formájában vesz részt a szénhidrát-anyagcserében. Hiánya gyengeséget és neurológiai rendellenességeket okoz, amelyet végül szívelégtelenség miatt az állat elhullása követ. A tiamint a fozés elpusztítja, a nyers halban lévo tiamináz enzimek pedig inaktiválhatják. A kereskedelmi forgalomban lévo tápokhoz földolgozásuk elott adnak nagy mennyiségu tiamint, ami nagyobb veszteségek esetén is biztosítja a szükségletet. A vitamin toxicitása kicsi.
A B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) is koenzimek alkotásában vesz részt, ezek a sejt növekedésében játszanak szerepet. Hiánya szemelváltozásokat, bor-rendellenességeket és here elfajulást okoz.
A (pantoténsav) alkotórésze a koenzim-A-nak, ami a szénhidrátok, zsírok és aminosavak anyagcseréjének nélkülözhetetlen résztvevoje. Hiányakor a növekedés lelassul, zsírmáj, gyomor-bélrendszeri zavarok, fekély és szorhullás alakul ki. A hiányának nagyon kicsi a valószínusége, mivel igen kiterjedten fordul elo mind az állati, mind a növényi szövetekben.
A niacin (nikotinsav) két fontos koenzimnek alkotórésze, amelyek a fobb tápanyagok hasznosításához szükséges reakciókban vesznek részt. Hiánya kutyában az ún. feketenyelv (Black Tongue) betegséget idézi elo, ami a pellagrához hasonló tünetekkel jár.
B6-vitamin (piridoxin, adermin) számos enzimrendszer alkotórésze. Hiánya testtömeg-csökkenést, vérzékenységet, borgyulladást és szorhullást okoz.
A H-vitamin (biotin) is koenzimek alkotórésze. A biotinhiány korai fázisaiban hámlással járó borgyulladás uralja a klinikai képet. A napi szükségletet azonban fedezi a bélbaktériumok által eloállított biotin, hiányának valószínusége ezért csekély. A tojásfehérjében lévo avidin képes neutralizálni a biotint, ezért a tojást inkább fotten adjuk a kutyáknak.
A folsav (folacin) a DNS-szintézisében szerepet játszó koenzim alkotórésze. A folsavhiány tipikus jele a vérszegénység. Azonban a napi folsavszükséglet legnagyobb részét a bélbeli bakteriális szintézis fedezni tudja.
A B12-vitamin (kobalamin) közremuködik a zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az idegszövet egyik alkotórészének eloállításában. A B12-vitamin hiány tipikus jelei sokban a foláthiányra emlékeztetnek, ezenkívül jellemzo az idegrendszeri károsodás is.
A kolin a sejtmembrán alkotórésze, valamint a szervezet idegrendszeri átvivo anyagának, az acetil-kolinnak az eloanyaga. A hiánya okozhatja a vese és a máj funkciózavarát, ami a máj elzsírosodásában jelentkezik.
A C-vitamint (aszkorbinsav) a kutyák glükózból képesek eloállítani, ezért a táplálékban nem igénylik. Azonban a csontváz egyes betegségei, mint pl. a hypertrophiás osteodystrophia , a csípoizületi-diszplázia és egyéb kóros állapotok foleg a nagy- vagy óriástestu fajtáknál emlékeztetnek az aszkorbinsav hiányra (skorbut). Egyes emésztoszervi megbetegedésekben adott aszkorbinsav jótékony hatású.
MACSKA
A macska vitaminigénye jelentosen nem különbözik a többi húsevo állatétól, kivéve az A-vitamint, amelyet a macska nem tud eloállítani karotinokból (például répából). Ezért az A-vitamin-igényét csak állati eredetu eledellel tudjuk pótolni, amely ugyan nagy mennyiségben található meg a májban, de olyan macskáknál, amelyek viszont nagyon sok májat esznek, súlyos csontelváltozások, csonttorzulások lépnek fel. Emberi vitamint ne adjunk a macskának, mert könnyen túladagolhatjuk. Az egészséges macskák termelik a C-vitamint, ezért nem kell külön adnunk. A vitaminadást bízzuk állatorvosra, aki akkor ad vitamint, ha elakad a kölyök fejlodése, betegség miatt több vitamint igényel, vagy valamiért akadályozott a vitaminok felszívódása. Hasmenés és/vagy hányás esetén a macska nagy mennyiségu folyadékot és sókat veszít, ezt állatorvosnak kell pótolnia, intravénásan vagy a bor alá adott infúzióval. Elengedhetetlen a cicák számára kis mennyiségben a vas, a réz, cink, mangán, magnézium és kobalt és más nyomelemek, de ezek táplálékában megtalálhatók. V I T A M I N nevefellelhetoségehiányának tünete. A belsoségekcsontritkulás, farkasvakságB1belsoségek, gabonafélékétvágytalanságB2tej, tojás, máj, gabonafélékbor repedezése és kiszáradásaB3máj és húsfélékhasmenés, vérzékenység, fakó szor, fogyás B6 hal, máj, vese, gabonafélékvérzékenység, borgyulladás, vesekárosodás B12 belsoségekvérzékenység, kölykök fejlodésének visszamaradása D hal, máj, tejtermékekangolkór, csontlágyulás E fu, leveles zöldségekterméketlenség Folsav máj, leveles zöldségekvérszegénység,leveles zöldségekvérzékenység
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
