Kuty�k f�regtelen�t�s�r�l A fon�l- �s galandf�rgek (a k�znapi nyelvben csak giliszt�k, l�sd 1. k�pen) a kuty�k leggyakrabban el�fordul� parazit�i. Egyes fajok (pl. a Toxocara canis ors�f�reg) a vemhes kuty�k m�hlep�ny�n �thatolva, m�sok az anyatejen �t fert�zik az �jsz�l�tteket. A szoptat� szuk�k a k�lykeik nyalogat�sa sor�n is fert�zhetnek, ez�rt fontos az alomb�l kiker�l� kiskuty�k azonnali lemos�sa a sz�l�s ut�n. A fert�z�tt �llatban a f�rgek a test k�l�nb�z� r�szeibe v�ndorolnak, a fert�z�s m�dj�t�l, a f�reg fajt�j�t�l, az �llat kor�t�l, nem�t�l, stb. f�gg�en. Egyes f�rgek a b�lcsatorn�ban �l�sk�dnek, a b�ls�rral is �r�lnek (l�sd 2. k�p). Feln�tt �llatokban a lenyelt pet�k (l�sd 3. k�p) a b�lbe ker�lnek �s l�rv�kk� fejl�dnek, ezek a l�rv�k a test k�l�nb�z� r�szeibe v�ndorolnak. A f�rgek k�ros�t� hat�sa a l�rvav�ndorl�s sor�n bek�vetkez� k�rosod�sra (pl. m�jgyullad�s, t�d�gyullad�s, stb.) �s a feln�tt f�rgek k�ros hat�saira �s a f�rgek �ltal termelt toxikus anyagok �ltal okozott k�ros�t�sokra (pl. b�lgyullad�s, t�pl�l�kelvon�s, stb.) oszthat�. A f�rgess�g els�sorban n�h�ny hetes k�ly�kkuty�kban nyilv�nulhat meg jellegzetes klinikai t�netekben (pl. k�rtealak�, feszes has, hasmen�s, feh�r ny�lkah�rty�k, remeg�s, bizonytalan mozg�s, lesov�nyod�s, sz�nk�z�s, stb.). Esetenk�nt a s�lyos fert�z�tts�g a f�regellenes kezel�s hi�ny�ban a k�ly�kkuty�k elpusztul�s�t is okozhatja. Egyes f�rgek fejl�d�s�hez sz�ks�ges k�ztigazd�k bolh�k, �gy a bolh�k elleni kezel�s, illetve a rendszeres megel�z�s fontos r�sze a f�rgek elleni v�dekez�snek. A megel�z�s, illetve gy�gykezel�s l�nyege a f�regtelen�t�s. Mindenk�ppen javasolhat�, hogy a feln�tt kuty�kat negyed�venk�nt, a teny�sz�llatokat a fedeztet�s el�tt, f�lid�s vemhesen (kb. 3O nappal a v�rhat� ell�s el�tt) �s a v�rhat� ell�s el�tt egy-k�t nappal, majd az anya�llatokat a szoptat�s ideje alatt, a kutyak�lyk�ket 2, 4, 6, 8 �s 12 hetes korukban, majd 4, 5 �s 6 h�napos korukban is f�regtelen�ts�k. Meg kell el�zni az �jrafert�z�d�st is, a fert�z�tt �llatok b�lsar�t �ssze kell gy�jteni, el kell t�vol�tani, k�l�n�sen a f�regtelen�t�s ut�n kell erre nagy gondot ford�tanunk, hiszen a pet�k a k�rnyezetben ak�r h�napokig is fert�z�k�pesek lehetnek. A b�ls�r�r�t�s hely�t alaposan mossuk fel �s fert�tlen�ts�k. Ha a h�ztart�sban t�bb kuty�ja, esetleg macsk�ja van, valamennyit egyszerre f�regtelen�tse. Fontos r�sze a megel�z�snek, hogy nem szabad adni nyersen h�st �s bels�s�geket, f�leg sert�sb�l, ny�lb�l, juhb�l �s kecsk�b�l sz�rmaz�kat a kuty�knak �s macsk�knak. Egyes f�rgek emberi megbeteged�seket is okozhatnak (zoon�zisok). K�l�n�sen nagy vesz�lynek vannak kit�ve a gyerekek (l�sd 4. k�p), f�leg azok, akik gyakran �rintkeznek kuty�val. �ltal�ban �k fert�z�dnek, miut�n �llati b�ls�rral szennyezett kez�kkel sz�jukba ny�lnak. Ennek megel�z�se �rdek�ben a gyermeke a kuty�val val� j�t�k ut�n mindig mosson kezet. Az utc�n a kutya�r�l�ket �ssze kell takar�tani �s el kell t�vol�tani. Lehet�leg a kuty�kat tartsuk t�vol azokt�l a j�tsz�terekt�l, homokoz�kt�l �s parkokt�l, ahol gyerekek j�tszanak. A f�regtelen�t�s pedig mindig teljes spektrum�, �llatgy�gy�szati szerekkel (tablett�val vagy paszt�val) t�rt�njen, a tests�ly szerinti adagol�st pontosan tartsuk be. Itt kell megjegyezni, hogy a k�zhiedelemmel ellent�tben a hum�n f�regtelen�t�k, pl. a Vermox tabletta �s a fokhagyma nem alkalmas kuty�k f�regtelen�t�s�re. Megjegyzend�, hogy tan�csos lenne a f�l�venk�nti b�ls�rvizsg�lat elv�geztet�se az �llatorvosok �ltal m�g azokn�l a kuty�kn�l is, amelyek semmif�le rendelleness�get nem mutatnak.