Fogy�k�ra

Az elh�z�s a kuty�kn�l - ugyan�gy, mint az emberekn�l - sz�vprobl�m�kat, v�rkering�si zavarokat, �z�leti probl�m�kat stb. okozhat. A k�v�r kuty�k eszt�tikailag sem ny�jtanak sz�p l�tv�nyt �s �veik sz�ma is cs�kken. Ez�rt ne hagyjuk, hogy kedvenc�nk elh�zzon! Ha m�gis megt�rt�nt, egy kis kitart�ssal seg�thet�nk. Ne a b�jt�l�st v�lasszuk, mert a drasztikus di�ta feleslegesen n�veli a kutya �hs�g�rzet�t. A koplal�s nap-napok - ut�n eb�nk t�lteheti mag�t, gyorsan eszik �s ez hasmen�shez, estleg b�lcsavarod�shoz vezet, ami vesz�lyes lehet. V�lasszuk ink�bb a bontott porci�j�, �m rendszeres etet�st. Ha az ember azt akarja, hogy t�ls�lyos kedvence karcs�bb legyen, a rendszeresen �s megszokott idõpontokban adott adagot egyszerûen csak cs�kkenteni kell. A napi �lelemadag 40%-�t vonjuk el �s helyettes�ts�k ballasztanyagokkal. Ez lehet p�ld�ul pehely vagy pehelykever�k, - puffasztott rizs, kukorica stb. - mivel ezek alacsony kal�riatartalm�ak, ugyanakkor rostanyagban gazdagok, k�nnyen em�szthetõk �s nem okoz �hs�g�rzetet. Kuty�nk hasa tele lesz �s nem fog �tel�rt kunyer�lni. L�teznek elõregy�rtott sz�raz �s nedves fogy�k�r�s eledelek is, melyeket szak�zletekben, �llatorvosokn�l lehet beszerezni, igaz dr�g�bbak, mint a norm�l t�p�rt�kûek. Fogy�k�ra eset�n mindig adjunk kuty�nknak megfelelõ vitaminkieg�sz�t�st! M�g kedvenc�nk visszanyeri norm�lis tests�ly�t az t�bb h�tig is eltarthat, de meg�ri a kitart�st. Lehetõs�g szerint konzult�ljon �llatorvos�val is, mielõtt hozz�kezd a di�t�hoz. Csokit ne! Egy csokinyuszi hal�lt ugyan nem okoz, de a csokol�d� egy�ltal�n nem val� a kuty�nak, mert magas a cukor �s zs�rtartalom mellett - mely az elh�z�s kezdet�t jelentheti - m�g vesz�lyesebb a kak�tartalom. A kak�babban magas a teobromin mennyis�ge, amely hat�anyag szoros rokons�gban van a k�v�ban is megtal�lhat� izgat� hat�s� koffeinnel �s �ltal�nos izgat� hat�st fejt ki. A sz�vdobog�s frekvenci�ja �pp�gy megnõ, mint egy erõs k�v� hat�s�ra, sõt t�l sok csokol�d� fogyaszt�sa eset�n a v�rnyom�s is emelkedik �s a kutya sz�ve k�nnyen felmondhatja a szolg�latot. A kutya szervezete a teobromint sokkal lassabban tudja lebontani, mint az emberi szervezet �s ebben rejlik a csokol�d� k�ros hat�sa. Egy tacsk� m�retû kutya 200 gramm csokol�d� elfogyaszt�sa eset�n m�r s�lyos m�rgez�st szenved el! Csokol�d� helyett csemeg�nek, jutalomfalatnak az �llateledel �zletekben kaphat� k�l�nb�zõ �zes�t�sû csemeg�ket, kekszeket aj�nlunk. Tan�csok a megfelelõ t�pl�l�shoz - A nyers diszn�h�s az Aujenszki-betegs�get terjesztheti, ez�rt elõvigy�zatoss�gb�l minden h�st �s csontot fõzz�nk meg. - A csont - pl. pulykafej, csirkel�b - nem teljes �rt�kû eledel a kutya sz�m�ra. Ellenkezõleg! A t�lzott csontfogyaszt�s b�lcsavarod�st okozhat, amin a s�lyos esetekben csak a gyors �llatorvost beavatkoz�s seg�thet. - A k�zhiedelemmel ellent�tben a sz�razeledelek - a megfeleõ mennyis�gû folyad�k biztos�t�s�val - semmif�le vesz�lyt nem jelentenek a ves�kre, sem m�s szervekre. - A t�l fûszres �telek �rz�kenyen hatnak a ves�kre, a gyomorra �s a szagl�szerver is k�ros�thatj�k. - Mellõzz�k kuty�nk �trendj�bõl a t�ls�gosan zs�ros �teleket, mert h�ny�shoz, hasmen�shez vezet �s ha ez huzamosabb ideig eltart, akkor kuty�nk nem lesz k�pes felvenni a megfelelõ mennyis�gû vitaminokat, �sv�nyi anyagokat, s ez betegs�gek kialakul�s�hoz fog vezetni. - Ha kuty�nk 1-2 napig nem eszik, ne probl�m�zzunk rajta - kiv�ve, ha beteg! - lehet, hogy �pp keveset mozgott, vagy csak v�logat�s. Nem kell f�lteni, mert igaz az a r�gi solym�sz k�zmond�s: "Mielõtt �henhal, enni fog!" A sz�razeledelek - Optim�lis m�rt�kben tartalmaz: vitaminokat, �sv�nyi anyagokat, �llati - n�v�nyi feh�rj�t, sz�nhidr�tot, zs�rokat. - Minden �letszakaszban kiel�g�tõ t�pl�l�k kuty�k �s cic�k r�sz�re egyar�nt, minõs�g�ket szigor�an ellenõrzik. - Mivel optim�lis �sszet�telû eles�g, nem okoz gyomorront�st, hasmen�st, sz�kreked�st. - Nem kell fõzni, vitaminokat hozz�adni. - Eur�pai felm�r�s adatai. Kutyatart�k h�ny sz�zal�ka eteti kedvenc�t sz�razeledellel: N�metorsz�g: 85% Ausztria: 52% Magyarorsz�g: 2,5% - Csak megfelelõ minõs�gû sz�razeledelt v�s�roljon kedvenc�nek! A k�ly�k�llatok helyes t�pl�l�sa A term�szetes szelekci�ba avatkozik be az ember, amikor a kismacsk�t, vagy kuty�t nevel fel. Mivel belõl�nk hi�nyzik az anya�llat �szt�n�s k�pess�ge a t�pl�l�k helyes kiv�laszt�s�ra, inform�ci�kat kell szerezn�nk a kis lak�t�rs sz�ks�gleteirõl. Az a t�pl�l�k, amit a felnõtt kutya vagy macska ig�nyel, egy�ltal�n nem megfelelõ a fejlõd�sben l�võ fiatal �llatnak. A kicsinyeknek mindenekelõtt nagy mennyis�gû vitamint, �sv�nyi anyagokat, nyomelemeket tartalmaz�, a n�veked�st elõseg�tõ t�pl�l�kra van sz�ks�g�k. A helyes t�pl�l�k �ssze�ll�t�sa a felnõtt �llat r�sz�re sem egyszerû. A kutya, az elterjedt n�zettel szemben, egy�ltal�n nem kiz�r�lag h�sevõ, hanem fontos, hogy legal�bb egyharmadr�sz n�v�nyi eredetû �lelmet kapjon. Ha a gazda nem biztos�tja sz�m�ra ezt a kieg�sz�t�st, az �llat megpr�b�lja megszerezni. Vadon �lõ ragadoz� rokonai a legegyszerûbb m�don jutnak a sz�mukra fontos n�v�nyi t�pl�l�khoz: az elfogyasztott n�v�nyevõ zs�km�ny�llat gyomortartalm�b�l. A h�zn�l tartott kuty�k est�ben gyakran l�thatunk a parkokban, kertekben f�veket kutat� �s r�gcs�l� �llatot, mivel ez nemcsak n�v�nyi t�pl�l�kkieg�sz�t�st ny�jt, hanem a gyomr�ban l�võ h�sf�les�gek em�szt�s�t seg�ti elõ. �m a v�rosok szennyezett levegõje miatt a parkok f�ve kor�ntsem megnyugtat� tisztas�g� fogyaszt�si szempontb�l. A n�gyl�b� ut�dok etet�se k�l�n figyelmet ig�nyel. A kiskuty�knak, amelyek n�gy-hat hetes korig m�g anyatejjel t�pl�lkoznak, speci�lis kieg�sz�tõ t�pl�l�kra van sz�ks�g�k, mely a megszokottn�l t�bb feh�rj�t, kalciumot, foszfort �s vitaminokat tartalmazzon. A kutyab�biket n�gyszer etess�k naponta. Az etet�sek gyakoris�ga az �llat n�veked�s�vel cs�kken, m�g kialakul egy norm�lis �tkez�si ritmus - ez lehet napi egy-k�t alkalom. Aki az otthoni fõzõcsk�z�ssel j�r� munk�latokt�l, s nem utols� sorban a szagokt�l k�v�nja mag�t megk�m�lni, ma m�r �ri�si v�laszt�kot tal�l az �zletekben k�sz �llateledekbõl. Ezek sokf�le �zes�t�sû �s a adott �llat szervezet�nek megfelelõ t�panyagokat is teljes m�rt�kben tartalmazz�k. M�g a legv�logat�sabb n�gyl�b� sz�m�ra is tal�lunk megfelelõ konzervet, vagy sz�razeledelt. K�l�n k�sz�tenek a kutya - �s macskaapr�s�gok r�sz�re k�sz�telt, amelynek "Teljes �rt�kû t�pl�l�k" felirata val�dis�g�t az �lelmiszerekre vonatkoz� t�rv�ny garant�lja. A teljes t�pok mell� nem kell m�st adnunk �s felesleges azokat emberek sz�m�ra k�sz�lt �tellel �sszekeverni.

 Olt�sok

Olt�s6-8 hetesen10-12 hetesen14 hetesen�jraolt�sSzoprnyicaXX�venteHepatitis c.c.XX�venteLeptospirosisXX�venteParvo-v�rusXX1/2-1 �venteKennelk�h�g�sXX�venteVeszetts�gX�venteAz olt�si napt�r csak megk�zl�tõleg ad t�mpontot. Az olt�sok pontos idõpontj�t az �llatorvossal kell egyeztetni! Az olt�sok elõtt minden esetben f�regtelen�ts�k a kuty�t! Az olt�anyagok csak az eg�szs�ges �llapotban oltott kuty�kat v�dik meg a k�l�nb�zõ betegs�gektõl. Hõm�rõz�s - R�zzuk le a higanyt 36 celsius fokig. - K�rj�nk meg valakit, hogy fogja le a kuty�t. - Kenj�k be a hõm�rõ v�g�t egy kis vazelinnel vagy olivaolajjal, hogy s�kosabb legyen. - F�l k�zzel emelj�k meg �s kiss� ford�tsuk oldalra a kutya fark�t, majd a hõm�rõt kb. 2.5 cm m�lys�gig dugjuk a v�gb�lbe �s tartsuk mozsulatlanul �gy, hogy a higanytart�ly a v�gb�l fal�hoz �rjen. - V�rjunk kb. 1-2 percig, majd vegy�k ki a �s olvassuk le a hõm�rõt. Ha nem tudunk olvasni, k�rj�nk meg valakit, hogy seg�tsen. - R�zzuk le a hõm�rõt, mossuk meg �s fertõtlen�ts�k, mielõtt a hely�re tessz�k. A kutya norm�lis testhõm�rs�klete 38-39 celsius fok. Amit a b�lf�rgekrõl �s a f�regtelen�t�srõl tudni �rdemes F�regFertõzõd�sT�netekDipilydium caninumFertõz�tt bolh�k elharap�saA v�gb�l viszket�se, "sz�nk�z�s", enyh�bb, s�lyosabb b�lgyullad�s, f�nytelen szõr, fogy�s, ap�tia, n�ha v�res sz�kletDiphyilloithrium caninumFertõz�tt nyers h�sFogy�s, ap�tia, B12-vitamin hi�nya, v�rszeg�nys�g, l�zTaenidaoFertõz�tt nyers h�s, sz�klet fogyaszt�saV�konyb�lgyullad�s, Dipilydium caninum s�lyos fertõz�sekor vagy a k�ztes gazd�k h�lyagj�t�lTrichuris vulpisPet�k felv�tele a k�lvil�gb�lV�res-ny�lk�s hasmen�s, fogy�s, v�rszeg�nys�gAnkylostomaA l�rv�k a bõr�n �t bejutnak, sz�klet, hordoz�k fogyaszt�saKisebb v�rz�sek a bõr�n �s a t�dõben, f�jdalom, bõrp�r, �d�ma. A b�lbõl v�relvon�s, v�res sz�klet, v�rszeg�nys�g, fogy�s, kisz�rad�s, ap�tiaToxacara canisSz�klet vagy anyatej �ltal, embri�k a m�hen bel�lLd. Anklyostoma, k�h�g�s, orrv�lad�k a t�dõben l�võ l�rv�kt�l, f�nytelen szõr, fogy�sToxascaris leoniaSz�klet vagy hordoz� fogyaszt�saB�lgyullad�s, fogy�s, f�nytelen szõr- A f�regtelen�t�s speci�lis paszt�kkal, vagy tablett�kkal t�rt�nik, nem neh�z elv�gezni. �m elõbb vizsg�ltassuk meg a kuty�t �llatorvossal �s a fertõz�snek megfelelõ k�sz�tm�nyt, valamint adagol�st is õ �rja elõ. - Az egyik nagyon fontos feladat a f�rgesed�s megelõz�s�ben a bolh�k t�voltart�sa, mert a bolh�k egyes f�regfajt�k k�ztes gazd�i. Cs�p�ssel �s az �llat sz�tharap�s�val terjesztik azt. - Ford�tsunk fokozott figyelmet a b�lf�rgek t�voltart�s�ra, mivel r�nk, emberekre is vesz�lyesek lehetnek, ez�rt 3 havonta ism�telj�k meg a f�regtelen�t�st. K�ly�kkuty�kn�l 3-16 hetes korig rendszeresen ism�telj�k az orvos uts�t�sai szerint. - A nõst�ny egyedeket fedeztet�s elõtt f�regtelen�ts�k! - A h�st minden esetben fõzz�k meg, ezzel is cs�kkentj�k a fertõz�s vesz�ly�t. A fog FOGV�LT�SA fogazat teljess�g�t �s a fogv�lt�st a kutyatulajdonosnak ellenõriznie kell. Hi�nyz� vagy sz�m feletti fogak, a fogv�lt�s zavarai a kuty�n�l s�lyos betegs�geket okozhatnak. Ezt akad�lyozza meg a rendszeres ellenõrz�s. Tejfogak (28 fog) Felsõ �llkapocs: 3p 1c 3i 3i 1c 3p Als� �llkapocs: 3p 1c 3i 3i 1c 3p Maradand� fogak (42 fog) Felsõ �llkapocs: 2m 4p 1c 3i 3i 1c 4p 2m Als� �llkapocs: 3m 4p 1c 3i 3i 1c 4p 3m m= mol�ris=h�tuls� z�pfog; p=premol�ris=elõz�pfog; c=canini=szemfog; i=incisivi=metszõfogA legt�bb kutya szenved a fogf�j�st�l cagy a sz�j�reg valami egy�b baj�t�l. A bajok okoz�ja a fogak fel�let�n megtapad� leped�k (plakk). Ez ny�lb�l, �telmarad�kb�l �s bakt�riumokb�l �ll. Ha nem t�vol�tjuk el rendszeresen, m�szs�k is rak�dnak le, �gy j�n l�tre a fogkõ. - Az �llatorvosok speci�lis ultrahangk�sz�l�kkel t�vol�tj�k el a fogk�vet. - A fogh�s gyullad�ssal reag�l a bakt�riumok felhalmoz�d�s�ra, �s fog�nygyullad�s keletkezik. Jellegzetes t�nete a kiv�r�s�d�tt fogh�s, amely f�jdalomra �rz�keny, v�rz�sre hajlamos. Ha a betegs�get nem �ll�tjuk meg, a fogak tart�rendszere t�nkremegy, a fogak kiesnek. Ezenk�v�l megszûnik a term�szetes akad�ly a bakt�rium behatol�sa ellen, bejutnak a v�rkering�sbe, amely elsz�ll�tja a fertõz�st a szervezet minden r�sz�be, sz�v-, m�j- �s vesebetegs�get id�zhet elõ. Gyakran elõfordul, hogy a kuty�k nagyon csendesek �s szomor�ak, mert a foggyullad�st�l szenvednek, de egy fogkezel�s ut�n mintegy var�zs�t�sre, megint vid�mak �s elevenek lesznek. Fontos, hogy a fogak bajait kellõ idõben fedezz�k fel. M�r k�ly�kkorban elkezdhetj�k a sz�j�reg rendszeres vizsg�lat�t, szem�gyre v�ve a fogak �ll�s�t, a leped�ket, elsz�nezõd�seket, gyullad�sokat. Kor�n, j�t�kosan v�gezve a vizsg�latot a kutya megszokja, hogy gazd�ja megvizsg�lja a sz�j�t. Kutyakozmetika A kuty�k bund�j�nak minden egyes szõrsz�l�t zs�rr�teg veszi k�r�l, amely megv�di a kisz�rad�st�l �s megakad�lyozza a piszok m�lyebb behatol�s�t. Ez teszi lehetõv�, hogy az esõcseppek leperegjenek, a szõrsz�lak megtarts�k hajl�konys�gukat �s a sz�l vagy a simogat� k�z hat�s�ra rugalmasan meghajoljanak. �s nem utols� sorban ez okozza, hogy az �llat szõre f�nylik, ragyog. M�g az esõcseppek �s egy�b nedvess�g nem k�ros�tj�k a zs�rr�teget, a f�rdõ fell�gy�tja, laz�v� teszi vagy teljesen leoldja a szõrsz�lr�l. Sõt: a felsõ bõrr�teget bevon� zs�rt�kr�t is megt�madja. Ez�rt besz�lnek le az �llatorvosok mindenkit a gyakori f�rdet�srõl. Ugyanis a bõr�n �s a szõr�n csak 24 �ra m�lva �ll vissza az eredeti �llapot. Tan�csok a f�rdet�shez - F�rdet�s elõtt a kuty�t minden esetben f�s�lj�k ki alaposan. - Soha ne haszn�ljunk hideg vizet! A f�rdõk�dba tett gumiszõnyeg megakad�lyozza, hogy a kutya cs�szk�ljon a k�dban, �s �lland� harcot folytasson a zuhany ellen. A kutya f�rdet�s�t a h�tk�znapi teendõk k�z� kell beilleszteni, de a f�rdõszob�ban speci�lis elõk�sz�leteket kell v�gezn�nk. Miut�n minden kutya a v�zbõl kiker�lve megr�zza mag�t, tegy�nk el minden olyan dolgot, amelyet nem akarunk, hogy vizes legyen, p�ld�ul saj�t t�r�lk�zõnket. Min�l nyiltabban v�gezz�k el az elõk�sz�leteket, kuty�nk ann�l idegesebb lesz. Ne k�rlelj�k, ne sajn�ljuk, hanem, ha lehet - pl. a kis termetû kuty�t - egyszerûen tegy�k bele a k�dba �s k�sz. Mozdulataink legyenek hat�rozottak, nyugodtak, ezzel n�velj�k bizalm�t �s biztons�g�rzet�t. Ha mi is idgesek vagyunk, az �llat reszketni �s sir�nkozni kezd, teh�t maradjunk teljesen nyugodtak, �s ism�telj�k gyakran: "�llj nyugodtan!" vagy "�lj!". A kutya bund�j�t vagy a zuhannyal vagy egy ed�nybõl r��nt�tt v�zzel nedves�ts�k be, kihagyva a fej�t �s k�rny�k�t, �s �gyelve arra, hogy a langyos v�z a szõrt alaposan benedves�tse. Ezut�n d�rzs�lj�k be samponnal, mik�zben a fej�t magasra emelj�k. M�sik kez�nkkel massz�rozzuk j�l a szõrbe �s bõrbe a sampont, hogy minden piszok �s por kiold�djon. A fej�t utolj�ra mossuk meg, �vatosan, ne menjen a szem�be a sampon. Miut�n teljesen le�bl�tett�k, d�cs�rj�k meg kuty�t, burkoljuk be puha f�rdõlepedõbe. Ezt m�g a nagy kuty�k is szeretik, �s a tov�bbiakban nyugodtan hagyj�k magukat sz�razra d�rzs�lni. Ezut�n hajsz�r�t�val t�vol�tsuk el a visszamaradt nedvess�get. Ha a szok�sos tiszt�lkod�sn�l alaposabb f�rdet�sre nem tudjuk magunkat r�sz�nni, bejelentkezhet�nk egy kutyakozmetika szalonba, ahol tapasztalt szakember f�rdeti meg kuty�nkat. Itt �ltal�ban elv�gzik a szakszerû f�ltiszt�t�st �s karomv�g�st is. A kutyakozmetikus k�r�sre kialak�tja ny�r�ssal vagy trimmel�ssel kuty�nk fazonj�t is.