Ez a mozg�sforma ide�lis az egyenetlen talajon viszonylagos gyors halad�sra �gy, hogy a test sz�m�ra a legkisebb r�zk�dtat�st biztositja. K�t�tem� j�r�sm�d. Sebess�gt�l f�gg�en lass�, vagy sebes �get�st k�l�nb�ztet�nk meg. K�l�nb�z� fajt�k �get�sm�djai elt�rnek egym�st�l.Ennek oka a mells� �s h�tuls� testfelekb�l �pp�gy ad�dhat, mint a h�tuls� v�gtagok k�l�nb�z� izomolts�g�b�l. �ltal�ban a j� fel�pit�s� kutya ugyanakkor�t l�p mells� v�gtagjaival, mint a h�tuls�kkal, a k�pzeletben megh�zott testk�z�pvonalhoz viszonyitva. A szabad t�rt �lel� �get�s egyik form�ja az elny�l�, vagy ny�jtott �get�s, ami jellemz� pl.. a n�metjuh�sz kutyafajt�kra. A gurul� �get�s a t�rpe fajt�k jellemz�je, k�l�n�sen ott, ahol a mellkas dong�s, a v�gtag csontok hossz�s�ga viszonylg r�vid. Affekt�l�nak nevezz�k azt az �get�s form�t, ahol a l�p�shossz viszonylag r�vid �s a test el�rehalad�s k�zben ingadozik. Ingadoz� �get�s:ha a h�t , az �gy�k, vagy az �gy�kfal k�t�se nem kell�en feszes, �gy n�z ki mintha a test mells� fele �s a h�tuls� fele k�z�tt nem lenne kell� harm�nia �s �sszek�ttet�s. Lehet az �get�s csoszog�, vagy ugr�l�, illetve sz�kd�csel� jeleg� is.